Szívférgesség

A ragadozók szívférgességét a Dirofilaria immitis nevű fonálféregfaj okozza. A féreg kifejlett egyedei átlagosan 12-30 cm hosszúak, főként a szívben és a tüdő artériáiban élősködnek. A betegség korábban jellemzően a trópusi, szubtrópusi területeken volt elterjedt, hazánkban legfeljebb csak ilyen területen nyaraló családok kutyáinál diagnosztizálták. Mivel a továbbterjedéshez egy trópusi szúnyog fajra van szükség, nem terjedt tovább. 
Az első itthon fertőződött kutyáról 2009-ben számoltak be. Az elmúlt 2-3 évben ugrásszerűen megnőtt a hazai esetek száma. Sajnos a kórokozó és a terjesztő szúnyog fajmár jelen van hazánkban is, és mivel súlyos, nem ritkán halálos kimenetelű betegséget okozhat kutyánkban, kiemelt figyelmet kell fordítani az ellene történő védekezésre.

Ezen féregfaj természetes gazdája a kutya. A fertőzött kutyában élősködő ivarérett nőstény féreg (amennyiben kifejlett hím is van az adott gazdában) 0,3 mm nagyságú lárvákat, úgynevezett mikrofiláriákat bocsát a véráramba. Ezek önmagukban tüneteket nem okoznak, a kutyában közvetlenül tovább nem fejlődnek, vagyis nem lesz belőlük kifejlett féreg. Amennyiben azonban a fertőzött állaton egy szúnyog vért szív, és közben mikrofiláriákat vesz fel, a szúnyog szervezetében a lárvák fejlődésnek indulnak. Számukra optimális hőmérsékleten két hét alatt két vedlésen esnek át, és fertőzőképes, harmadik stádiumú lárvákká fejlődnek.

Ezt követően, ha a szúnyog vért szív egy újabb gazdán (vagy akár ugyanazon), ezek a lárvák a szúnyog szájszervein keresztül átvándorolnak a gazda szervezetébe. A bőr alatti szövetekben, vagy az izomszövetben 2-3 nap alatt negyedik, majd két-három (vagy több) hónap után ötödik stádiumú lárvává, úgynevezett preadultokká alakulnak. Ez utóbbiak a vérárammal a szívbe és a tüdőartériákba jutnak, és ott újabb 3 hónap alatt ivaréretté válnak, szaporodni kezdenek. A szúnyogcsípéstől az ivaréretté válásig átlagosan 6-9 hónap telik el. A kifejlett férgek 5-7, vagy akár több évig is élhetnek.

A kifejlett férgek elsősorban a tüdő verőereiben élnek. Nagyszámú féreg esetén a szív jobb kamrájában, a jobb pitvarban, és esetleg az ide a test felől vért szállító gyűjtőérben is találkozhatunk velük.

A betegség kutyáról kutyára vagy emberre közvetlen érintkezéssel nem terjed, a vemhes szuka azonban átadhatja kölykeinek a microfillariát.

A szívférges kutya szervezetében, a férgek mechanikai és toxikus kártétele következtében, több szerv is károsodik. A legfőbb problémát -  bár a betegségnek szívférgesség a neve - nem a szív üregében, hanem a tüdőartériákban tartózkodó férgek okozzák. A tüdő keringése romlik, állományát kötőszövet szövi át, ezzel a légzőfelület csökken, a tüdő rugalmatlanná válik. A szívbillentyűk elégtelenül záródnak, a jobb szívfél kitágul, emellett – a teljesség igénye nélkül - szívbelhártya-gyulladás, érelmeszesedés, érszűkület, vérrögképződés jelentkezhet. Gyakran károsodik a máj és a vese is.

A fertőzött állatok gyakran tünetmentesek. Nagytestű kutya élettartamát és életminőségét nem feltétlenül befolyásolja 2-3 kifejlett szívféreg. Kistestű állatokban is ugyanakkora féreg fejlődik, a szerve nagysága miatt itt a tünetek súlyosabbak lehetnek. Enyhébb fertőzöttség esetén mérsékelt fáradékonyság, lesoványodás, alkalmankénti száraz köhögés, nehezített légzés, munka- és sportkutyáknál a teljesítmény csökkenése fordulhat elő. Súlyosabb esetben kifejezett nehézlégzés, makacs száraz köhögés, sápadt nyálkahártyák, fáradékonyság, hasvízkór, a végtagok vizenyője hívhatják fel a figyelmet a betegségre. A súlyosabb tüneteket mutató kutyák sajnos gyakran el is pusztulnak rövid időn belül.

A kutyák fertőzöttségének megállapítására rutinszerűen két módszert alkalmazunk A kifejlett, megtermékenyített nőstény által a véráramba bocsátott mikrofiláriákat keresünk a vérkenetben mikroszkópos vizsgálattal. Esti órákban, amikor várhatóan nagyobb a szúnyogcsípés valószínűsége, ezek a lárvák kivándorolnak a hajszálerekbe, hogy minél több esélyük legyen szúnyoggal találkozni, és annak a testében tovább fejlődni. A legnagyobb eséllyel az ekkor vett, hajszálerekből származó vérmintában találhatóak meg a lárvák. Kérem nézze meg a lárvákról készült videómat: 

https://www.youtube.com/watch?v=EUkCoIDiyJY

Pozitív vizsgálati eredmény még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állat szívféreggel fertőzött. Egy rokon faj, a bőrférgességet okozó Dirofilaria repens is hasonló módon fejlődik, és a megtévesztésig hasonló küllemű mikrofiláriákat bocsát a véráramba. Ennek elkülönítésére laboratóriumi PCR vizsgálat indokolt. A szívférgesség kimutatására rutinszerűen alkalmazott másik módszer egy, a kifejlett nőstény szívféregben megtalálható anyag gyorsteszttel történő kimutatása a vérből.

A szívférgességet egyszerű megelőzni, míg a már megbetegedett állat gyógykezelése igen kis százalékban eredményes.

Kölyökkutyák esetében az időben megkezdett védekezés és az életen át tartó folyamatos megelőzés meggátolja a nehezen gyógyítható betegség kialakulását.. Az első kezeléshez képest fél évre, azt követően pedig évente ajánlott szűrővizsgálatot végezni ezeken a kutyákon. 
Előfordulhat a 10 hónaposnál idősebb állatoknál, hogy már fertőződtek és a kifejlett férgek milliónyi microfillariat juttattak  a vérbe. Ezek azonnali elpusztítása veszélyt jelent az állatra nézve.A 10 hónapos kor feletti kutyák esetében (amennyiben azoknál korábban nem alkalmaztak szívférgesség megelőzésére alkalmas szereket) a lárva irtó kezelés megkezdése előtt szűrővizsgálatot kell végezni, és azt fél év múlva, majd évente egyszer ismételni, 
Megelőzésre két módszert alkalmazunk. A szúnyogok távoltartása olyan spot-on-okkal, melyeknek repellenes hatása van. Ezek hatásossága nem túl tartós és nem ad 100 %-os védelmet. 
A lárvák a fertőződés után 1-2 hónapig olyan lárva stádiumba vannak, melyek szájon át vagy spot on adott készítményekkel elpusztíthatók. Ez a két módszer  márciustól-novemberig havonta történt alkalmazásával megvédhetjük állatainkat a fertőződéstől.

Gyógykezelés

A kifejlett féreggel fertőzött állatok gyógykezelésére három módszer elérhető Magyarországon

Elérhető olyan gyógyszer, mely a kifejlett szívférgeket pusztítja. Kórházi körülmények között, altatásban kétszer beadott injekcióval elpusztítják a kifejlett férgeket. Az elpusztult féregcsomó a tüdőartériában embolust okoz, és a férgek számától, a kutya nagyságától és az elzárt ér tüdőterületének nagyságától függően kárt okoz. A hetekig tartó ketrecnyugalom ellenére is a z állat életére nézve veszélyes.  Ha ezt a módszert választják, tudunk segíteni a megfelelő klinika kiválasztásában
A másik lehetőség a felnőtt férgek eltávolítására egy műtéti eljárás, mely során katéterrel mechanikusan távolítják el a szívben található férgeket. Ez a módszer már hazánkban  is elérhető. A szívférgek száma csökkenthető az eljárással, a tüdőerekben tartózkodó férgeket nem érik el. 

Mi a lassú eliminálás módszerét alkalmazzuk, immár három éve, több sikeres gyógyulásról is be tudunk számolni. A szívféreg együtt él egy Wolbachia nevű baktériummal szimbiózisban. Hosszú távú (6-8 hónapon keresztül) antibiotikum kezelés hatására szívférgek lassan elpusztulnak, egy-két kisebb artériát zárnak, el ritkán okoznak nagy kárt. A microfilariák elleni védekezés a terjesztés továbbvitelében és az újrafertőződés megelőzésében fontos a havonként adott lárvaölő szerekkel. A kezelés elején metilprednisoslonnal előkezeljük az állatot és olyan lárvaölőt használunk, mely részletekben öli meg a vérben keringő milliónyi lárvát, így okozva kevesebb megterhelést a szervezetnek. Ha súlyosabb tünetekkel érkezik az állat, akkor előfordulhat, hogy légzőszervi tünetek visszamaradnak a tüdő maradandó kártétele miatt. Ezekben az esetekben az állatnak az élete végéig kiegészítő gyógykezelésre van szüksége.

Kérem, nézze meg az Ön utcájában előfordult e már szívférgesség!